Egyik gyakori félreértés, hogy az eszperantó a többnyelvűség ellen lenne, hogy mindenki, aki él, egy nyelvet beszéljen. Nem, az eszperantó pont a nyelvek megőrzésében segít. Miért? Ezt mutatom most be röviden.

Ha kommunikációra egy nemzeti nyelvet használunk, akkor annak a megtanulására, elsajátítására "egy élet sem elég", ezért érdemes minél hamarabb elkezdeni, már óvodában, sőt, hogy az illető kiejtése tökéletes legyen, még korábban, hogy nehogy lemaradjon, s emiatt hátrány érje. S utána is, évekig az iskolában heti 3-6 órában az adott nyelvet tanulja, csak azért, hogy tudjon kommunikálni a világgal. Azok a nyelvek, amik még érdeklik valami miatt, háttérbe szorulnak, sőt, ha választani kell, gyakran az anyanyelv is háttérbe szorul a nagyobb, befolyásosabb nyelvvel szemben, ezáltal egyre kevesebb nyelvet beszél az emberiség, hiszen a fiatalok nem akarnak hátrányban lenni amiatt, mert kevesebb időt fordítottak a befolyásosabb nyelv tanulására.

Ha kommunikációra az eszperantót használjuk, akkor a megtanulásához, ahhoz, hogy választékosan tudjuk kifejezni magunkat eszperantóul, nem kell már a bölcsiben elkezdeni tanulni. Én pl. már bőven a húszas éveimben voltam, amikor megismerkedtem a nyelvvel, de ez később semmi hátrányt nem okozott, max sajnáltam, hogy mennyi élményről maradtam le, de a kommunikációs készségemben nem érződött. Bárcsak elmondhatnám ugyanezt a többi nyelvemről! Bárcsak a szüleim előre gondolkodtak volna, s angol/francia, stb nyelvű bölcsibe tettek volna! Az eszperantó megtanulása kevesebb idő, s ráadásul felnőttkorban is elsajátítható, amikor az ember már teljes döntési joggal rendelkezik az idejéről, stb, ezáltal kevésbé függ a szülők hozzáállásától a gyermek sikere a kommunikációban.