Nem terveztem ma is blogolni, de az e-mailjeimet szortírozva megint egy Nature cikken akadt meg a szemem, ami szintén foglalkozik a nyelvi kérdésekkel a tudományban. 

Mármint leginkább azzal, hogy a tudósok döntő többsége nem tud elég időt a tudományos munkájának szentelni, mert nyelvtanulással kell töltenie az idejét.

Idézek a cikkből (saját fordítás): "A nyelvi szint számít: a cikkeknek minimum érthetőnek kell lenniük, és ezért rendszeresen frusztrációt okoz a status quo [azaz kizárólagosan az angol nyelv használata a tudományos életben - a fordító megjegyzése]. A tudomány túl gyakran követeli meg, hogy a akadémikusok az angol megtanulására összpontosítsanak, ami drasztikusan hátrányos helyzetbe hozza őket. Még akkor is, ha a nem angol anyanyelvű akadémikusok végül tökéletesen elsajátítják az angolt, szakmai idejük és energiájuk annyira nagy részét kell erre fordítaniuk, hogy megtörténhet, hogy a végén azon kapják magukat, hogy a tényleges tudományos munkára már nem marad idejük." 

Namost, hogy segíthet ezen az eszperantó? Mivel az eszperantót 5-10-szer rövidebb idő alatt el lehet sajátítani, mint más nyelveket, ezért ha az eszperantót kéne minden tudósnak megtanulnia, hogy tudjanak kommunikálni, a világ tudós társadalmának több ideje lenne azzal foglalkozni, ami a dolguk lenne: kutatni és felfedezni.

Hogy ez miért fontos nem csak a tudósok, hanem az egész társadalom számára?

Mert a tudósok hatékonyságától nagyban függ, hogy milyen gyorsan lesznek technológiai válaszok a nagy kérdésekre, pl. vakcina, gyógyszer a Covidra, városokat lehűtő technológia, hogy csökkentsük a hőhullámokat a városokban, stb.