Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit megkapok, s a válasz elmondva nekem mindig kicsit sutának tűnik. Remélem, leírva könnyebben emészthető lesz olvasóim számára.

Helyesírás és kiejtés

Az eszperantóban egy betű egy hang. Ez nekem óriási segítség, pl emlékszem, annó az angol szótárfüzetemet vonalas füzetből csináltam, amit három részre osztottam: az adott szó írásának, hangzásának és jelentésének mind külön helyet alakítottam ki. Ilyen szempontból számomra a német 100x könnyebb volt, mert csak egyszer kellett egy szót megtanulnom. De persze még így is folyamatosan felejtettem a szavakat, nagyon nem akartak a fejemben megragadni.

Szavak

Mint az az előző bekezdésből is kitűnik, nekem az egyik legnagyobb mumusom a kifejezések elsajátítása. Volt egy francia nyelvvizsgám a Rigó utcában, ahol a szóbelin mindenre 80%-ot kaptam, kivéve a szókincsre, amire ott virrasztott a 40%, s még hálás is voltam érte. Lehet a szavak megtanulásának sziszifuszi munkáján könnyíteni úgy, hogy az ember kifejezőkészsége ne csökkenjen? 

Lehet!

Az eszperantóban, ugyanúgy, mint a magyar nyelvben, egy-egy szótőből sok-sok szót tudunk képezni képzőkkel. Annyi a különbség, hogy ez a rendszer a magyarban "majdnem" szabályos, az eszperantóban viszont szabályos. Pl. varma - meleg, varmega - forró, bela - szép, belega - gyönyörű. S van ezekből a képzőkből kb 50 darab, amit ha megtanulunk, akkor ahhoz, hogy a kifejezőkészségünk, a szókincsünk a felsőfokú szintet elérje, kb tízszer kevesebb szótövet kell megtanulnunk, mint más nyelvek esetén. 

Nyelvtan

Legutoljára hagytam a nyelvtant. Az eszperantó nyelvtannak is megvannak a maga szabályai, amiket bizony meg kell tanulni, s be kell tartani, különben lehet, hogy nem azt értik a hallgatóink, amit mi szerettünk volna nekik átadni. A különbség más nyelvekhez képest a megtanulandó kivételek számában van.

Például, amit nagyon szeretek az eszperantó nyelvtanban, hogy úgy, mint pl. az angolban, az igék múltidejű formáját egyértelműen képezzük. Az angolban "-ed"-t rakunk az adott szó végére, az eszperantóban pedig a jelen időt jelző "as" helyére "is"-t. Pl: estas - van, estis - volt, volas - akar, volis - akart.
A különbség a két nyelvben az, hogy az angolban a megadott módon képezzük a múlt időt, ha az adott ige szabályos, hogy a példánknál maradjunk: estas - is - van, estis - was - volt pont nem szabályos, míg a volas - wants - akar, volis - wanted - akart az. Na, az eszperantóban csak ebből a másodikból van, ezzel sok órát megspórolunk a tanulás során, illetve később a felejtés miatti cikis helyzeteket, amikor az ember azon gondolkodik, hogy az adott ige, amit már évek óta nem használt, az most szabályos-e, s inkább megpróbálja kikerülni.

Összefoglaló

Szerintem azért lehet relatíve gyorsan megtanulni eszperantóul más nyelvekhez képest, mert kevesebb szót kell bebiflázni ugyanahhoz a szókincshez, kevesebb kivételt kell megjegyezni a nyelvtani szabályokhoz, s egy hang egy írásjelnek felel meg, így azokat a szavakat, amiket meg kell tanulnunk, azokat is csak egyszer kell megtanulni.